Mitől alszunk rosszul?

Mi a különbség az alváspanasz és az alvászavar között?

Forgolódás, kínlódás, vergődés. Nincs rosszabb annál, mintha így telik az éjszaka. Mindenkivel előfordulhat, hogy egy-egy napon vagy akár egy rövid ideig rosszul alszik. Ha a pihentető alvás elkerül bennünket, másnap fáradtan ébredünk. Ingerlékenyebbek lehetünk, nem tudunk a feladatainkra koncentrálni.

Van, aki a teliholdra, vagy a frontokra fogja ezt, ez is lehet az ok, hiszen sokan érzékenyek a heves szélre vagy a hirtelen hőmérséklet-ingadozásokra. Legtöbbször azonban inkább a stressz okoz problémát, ha valami nyugtalanít, nyomaszt bennünket, a napi gondokat nem tudjuk kikapcsolni a fejünkből, ez folytatódik éjszaka is, és ezért nem tudunk aludni. Amikor viszont ezeken túllendülünk, megszüntetjük az okot, újra ránk talál a pihentető alvás. Az alváspanasz tehát rövid távon zavaró, de könnyebben orvosolható.

Az alvászavar viszont lényegesen komolyabb és összetettebb dolog – tudtuk meg a SomnoCenter, az Alvászavar Központtól. Akkor beszélhetünk erről, ha a tünetek éjjel és nappal egyaránt jelentkeznek, a jelenség pedig legalább 30 napon keresztül fennáll. Ilyenkor arról van szó, hogy nem tudunk megfelelő minőségben aludni, kevés a mélyalvás mennyisége, és széttöredezik az alvás szerkezete.

Természetesen ez sem egyforma mindenkinél: van, aki nem képes elaludni. Van, aki éjszaka gyakran felébred, majd álmatlanul forgolódik. Vagy éppen túl korán felébred reggel. Azaz elalvási vagy átalvási képtelenségben szenved.

Akit az alvászavar érint, a nap folyamán álmos, ingerlékeny és levert lesz. Nem csodálkozhatunk rajta, ha ilyenkor nem vagyunk képesek koncentrálni, hosszabb távon a kialvatlanság memóriaproblémákhoz is vezethet. A teljesítményünk pedig szintén folyamatosan romlik, kevesebbre leszünk képesek, ha nem alszunk eleget és elég jól.

Szintén jól tettenérhető jele az alvászavarnak, ha az illető hangosan, horkantásokkal kísérve és egyenetlenül horkol. Figyelni kell arra, ha túl gyakran kell kimenni a mellékhelyiségbe éjszaka, vagy ha gyógyszer szedése ellenére rendszeresen magas vérnyomással ébred valaki. Nappali tünete az alvászavarnak az ébredéskor tapasztalható fejfájás és tarkótáji izzadás. Kellemetlen velejárója lehet ennek a gondnak a folyamatos hízás és a lankadó szexuális teljesítmény is.

Persze ugyanilyen kellemetlenek az éjszakai tünetek is. Ha valaki zihálva felriad, álmában a fogát csikorgatja, vagy fura, nyugtalanító érzést tapasztal a végtagjaiban, az is alvászavarra utal. Rosszabb esetben pedig akár alvajáró is lehet valaki.

Amennyiben a fenti tünetek közül akár csak egy-kettő is fennáll, mindenképpen érdemes alvásszakértőhöz fordulni, hogy műszerek segítségével megállapítható legyen, hogy valóban alvászavarról van-e szó és milyen megoldási lehetőségeket javasolnak a páciens számára.

Alvási apnoé esetén például – mely jóval gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk – a CPAP-készülék használata a legelterjedtebb módszer, avagy a légsínterápia. Az alvási apnoé oka, hogy a légzőizmok ellazulnak, ezért a felső légút ismétlődően beszűkül vagy elzáródik – az alvó akár 10 másodpercnél tovább sem kap levegőt, s amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, felébred, akár 60-szor is egy éjszaka alatt – de nem feltétlenül tud róla.

Mindez természetesen gátolja a pihentető alvást, s az alvászavar komoly, életveszélyes helyzetbe is sodorhat bennünket. Figyeljünk tehát oda, ne tévesszük össze a bizonyos okból jelentkező alváspanasszal!