Egy hét múlva kiderül, kik a hazai gasztronómiai élet legjobbjai

Várhatók-e változások az élmezőnyben? Mely Magyarország legszerethetőbb étterme, és melyik az, ahol a fenntarthatóság is szempont?

2019 sok új nyitást hozott, veszélyben a régi éttermek vezető pozíciója

„Az elmúlt évek tekintetében azt azért nem mondhatjuk, hogy tavaly extrém nagy volt az új nyitások száma, de valahogy az idén tényleg több, igazán jó új étteremmel gazdagodtunk. A „régi” jól bevált helyeket ez nem ingatja meg, inkább azok érzik meg ezt, akik belassulnak, és nem látják, hogy ma már más a vendéglátás, mások a vendégigények mint a múltban. Mondhatjuk, hogy ki ma nem rohan, az lemarad, ennek megfelelően lesznek pozíció mozgások” – mondja Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója, majd folytatja: „Ma már egy ilyen versenyben a Volkswagen-Dining Guide TOP100 kiadványban szereplő éttermeknek nagyon oda kell figyelni az úgynevezett vendégélményre is. Nem minden esetben elég csak a tányér minőségére koncentrálni, kell a vendégeknek a story is. Az éttermeknek lépést kell tartani a vendégek igényeivel, ez elvárható a régebbi éttermektől is. Kiderül majd, mennyire sikerült. Az Év Szerethető Étterme kategóriát azért is vezetjük be idén, hogy még jobban meg tudjon jelenni a díjazottak között az a szempont is, kit szeret a közönség a leginkább. Egy társadalmi zsűri döntése alapján adjuk át ezt a díjat idén először.”

A gyakori séfváltások a teljesítmény ingadozásával járnak

A szakember szerint a magyar gasztronómia állapotát tükrözi, hogy évek óta sok az új nyitás, és ezzel együtt az étterembezárás is, de ami még nagyobb problémát jelent, az az éttermek ingadozó teljesítménye, ami láthatóan a mára már állandósuló séf- és szakács mozgások miatt alakult ki: „Volt több olyan étterem is a vizsgáltak között, amelyiknél csak a tavalyi évben három séf fordult meg, ezzel a konyha teljesítménye is háromszor változott, az évenkénti 2 séf/étterem egy teljesen normális szám ma itthon. Ez a vendégek számára átláthatatlan, ők csak a minőségváltozást érzékelik. A fogyasztó is éppen azt nézi, mint a mi tesztelőink, csak az inspektor professzionális módon, hideg fejjel, érzelemmentesen és szakmai szempontok rendszerében vizsgálódik, és ami még nagyon fontos, hogy úgy alkot véleményt, hogy elhelyezi az adott teljesítményt a magyar éttermek koordináta rendszerében.”

Eddig a regionalitás, a szezonalitás voltak a fő hívószavak. Most már a fenntarthatóság is.

A Dining Guide 2020-tól komoly figyelmet fordít a magyar TOP100 éttermek fenntartható gondolkodásmódjának fejlesztésére. Az idei évtől az éttermek tesztelésénél már az ökológiai szemléletet is figyelemmel kísérik. A vezető éttermek sok szempontnak már megfelelnek. Ez az elvárás nem befolyásolja az éttermi rangsort, de hazánk legrégebbi gasztronómiai platformja mindenképpen fontosnak tartja, hogy minél többet beszéljünk róla. A Dining Guide ezért idén először Fenntarthatósági Díjat ad át a Römerquelle támogatásával. Egy olyan éttermet díjaznak majd, akinek a szemléletmódja ezen a területen példamutató. Ez csak az első lépés, az év második felétől a fenntarthatóság jegyében kampányt is indítanak majd a Dining Guide online magazinjában. „A topéttermek, a neves séfek ma már erős médiafelületekkel is rendelkeznek, így sok esetben véleményformáló, iránymutató az a magatartás, amit képviselnek. Ma már az értékek számítanak a deviáns, arrogáns séfek világa a múlté. A világ legjobb éttermei, séfei már régóta törekszenek az ökológiai lábnyomuk csökkentésére, egy újabb lépcső a fenntartható fejlődés teljes szemléletrendszerének bevezetése” – árulja el a díj kapcsán Herczeg Zoltán.