Bonifác

Nevem Bonifác. Majdnem más lett, mert a gazdám már korábban kitalálta, hogy a következő kutyája a Winston nevet kapja. Aztán amikor 8 és fél hetesen, 2 kiló 10 dekával, a gazdi szülinapján átköltöztem az igazi otthonomba, rájöttek, nem illik rám ez a név. Így kétnapi hezitálás után lettem Bonifác, ami egyébként annyit jelent: jótevő, a jó sors embere.

Ez igaz rám! Jótevő vagyok, hiszen nagyon szeretek jót enni… nem vagyok válogatós! Ha kell, szívesen majszolok bármit, és nem csak a húsra gondolok, hanem a zöldség- és gyümölcsfogyasztásba is besegítek. Az eperért és a gránátalmáért például egyenesen odavagyok… Meg jótevő is vagyok, mert igyekszem annyi szeretettel körberajongani a falkámat, hogy eszükbe se jusson lecserélni engem. Jól megy sorom, mert nemcsak végeláthatatlan csipogó játékom és rágható plüssöm van, hanem gyakran megyünk is a gazdival ide-oda, ligetbe, vízpartra, sétálni, kirándulni, autózni, utazni. Még útlevelem is van! Mit kívánhat többet egy magamfajta cocker spániel? Esetleg még egy kis jutalomfalatot…

Ja, hogy mit keresek itt az Arteregó honlapján? Hát kérem, én igenis nagyon intenzív munkával tudom segíteni a gazdi munkáját. Remekül tudok a lábánál ülni, olykor ölbe feküdni, és ha kell, a laptopjára is szívesen ráteszem a fejemet. Inspirációt meg biztos, hogy én adok neki olykor, még szép! Szerintem igenis sokat tanul tőlem arról, hogy miként hallgassunk az ösztöneinkre, és közben sose veszítsük szem elől, hogy mit is szeretnénk elérni, de azért legyünk mindig őszinték. Unatkozni és szomorúnak lenni se tud mellettem, három és fél éve jómagam gondoskodom róla, hogy mindig jókedve legyen! Én így járulok hozzá a cég sikeréhez!